zene

Bombafilm: 2012

2009-11-17 15:58:18

Tízes skálán hetes erősségű robbanás. Nem dől össze a világ, ha megnézzük.

Eredeti cím: 2012
(MOZI - amerikai)
Műfaj: akció-dráma-sci-fi
Gyártás éve: 2009
Hossza: 158 perc
Rendező: Roland Emmerich
Főszereplők: John Cusack

A maják megmondták, az emberiség felkészült. De nem eléggé. Mert a vég hamarabb megérkezett. A Függetlenség napja rendezőjének új katasztrófafilmje, Romboló számítógépes trükkökkel, valamint John Cusackkal, Danny Gloverrel és Chiwetel Ejioforral a főszerepben.

Horváth Gergely: Katasztrofális film ez a katasztrófafilm?

Kovács Gellért: Kivitelezését tekintve semmiképpen. Roland Emmerich azért egy valamit nagyon tud: speciális effektusokkal játszadozni. Itt is ezt teszi, ezen felül pedig egy hagyományosnak mondható katasztrófafilmmel állunk szemben, úgymint bevezetés, tárgyalás - pusztulás

Gondolom, valamilyen okos ember menekül, esetleg a családjával?

Egy okos, szimpatikus ember, mégpedig John Cusack, akinek a „Pop, csajok robbanás” című, fantáziadús alakítását láthatjuk ebben a filmben. De van egy érdekes pikantériája is ennek az alakításnak: talán nem nehéz rájönni, hogy rendezőnk egy kicsit magát is látta főhősében, Ugyanis Cusack egy olyan íróembert alakít, aki egy úgynevezett naiv sci-fit írt valamikor, ami egyébként nem volt túl sikeres Úgy alakul a helyzet, hogy a filmben ez többször is elhangzik - mármint az, hogy ezeknek a naiv, egyszerű dolgoknak van értelme az életben igazán. Mert csak ez adhat reményt.

Nagyon mély filozófia…

Mondjuk, a mélység, illetve a mélység hiánya egyáltalán nem zavaró a filmben, hiszen szórakozni jöttünk össze, valamint azért, hogy mindenféle összeomló épületeket, szökőárakat és egyebeket lássunk. Ezt pedig tisztességesen meg is adja nekünk a film.

Ha jól számoltam, akkor Emmerich háromszor biztosan bement eddig New Yorkba - csak azért, hogy jó felrobbantsa. Most is felrobban a Nagy Alma?

Inkább Los Angelesre koncentrál, meg hát nagyon sok mindent felrobbant még, sok helyütt. De egy valami még kiderül Roland Emmerichről, mégpedig az, hogy Barack Obamának elképesztően nagy rajongója. A filmben ugyanis kettő darab „Barack Obamát” is kapunk. Egyik az éppen hatalmon lévő elnök, a másikról meg csak feltételezzük, hogy az újjáépített világban majd ő lesz az elnök. Ez egy kicsit mosolyra ingerli az embert, ugyanakkor annyi az aktuális kikacsintás a filmben - például maga Erzsébet királynő is megjelenik - hogy simán belefér. Ha ezt a 150 percet Emmerich meghúzta volna egy kicsit, akkor talán ez lehetett volna a legjobb katasztrófafilmje. Így csak egy átlagos Emmerich-mozi lett, amelyben úgy dőlnek össze a híres épületek, mint a dominó.

Ez a film egy tízes skálán hetes erősségű robbanás. Nem dől össze a világ, ha megnézzük.